A csapágyak két alapvető elemre bonthatók, amelyek összhangban működnek a hatékony teljesítmény érdekében.

A csapágyak lényegében két fő részre oszlanak, amelyek együttes működése lehetővé teszi a zökkenőmentes működést és a hatékony terheléselosztást. Az első és legfontosabb komponens a belső gyűrű, amely a csapágy belső részében helyezkedik el. Ez a gyűrű általában a forgó alkatrészekhez, például tengelyekhez van fixálva. A belső gyűrű feladata, hogy fenntartja a stabil kapcsolatot a forgó alkatrész és a csapágy között.

A második fő komponens a külső gyűrű, amely a csapágy külső szélein helyezkedik el, és illeszkedik a gép házához vagy egyéb szerkezeti elemekhez. A külső gyűrű szerepe, hogy biztosítsa a csapágy rögzítését és támogassa a belső gyűrű által végzett mozgást. A csapágyak belső és külső gyűrűje között gördülő elemek találhatók, például golyók, hengerek, tűgörgők vagy kúpgörgők, attól függően, hogy milyen típusú csapágyat alkalmazunk. 

A gördülő elemek lényeges szerepet játszanak a csapágy működésében. Feladatuk az, hogy minimalizálják a súrlódást és lehetővé tegyék a sima és hatékony mozgást a csapágyban. A csapágy gördülő elemei a terhelést egyenletesen osztják el a belső és külső gyűrűk között, ami csökkenti a súrlódást és kopást, így növelve a csapágy élettartamát és teljesítményét. Ez a mechanikai konfiguráció biztosítja a gépek és járművek megbízhatóságát, hatékonyságát és hosszú távú üzemeltetését. 

Összességében a csapágyak két alapvető része – a belső gyűrű és a külső gyűrű – valamint a közöttük elhelyezkedő gördülő elemek együttes működése kulcsfontosságú a mechanikai rendszerek hatékony teljesítményének fenntartásában.